Október 23. nemzeti ünnepünk. Ezen a napon magyar hősökre emlékezünk. Azokra, akik szembe mertek szállni a kommunista diktatúrával, és 1956 október 22-én 16 pontban megfogalmazták a magyar egyetemi ifjúság követeléseit. Azokra, akik az általuk október 23-ra szervezett békés tüntetéshez több százezres létszámban csatlakoztak, és a legnagyobb tisztelettel azokra a hősökre, akik az első sortűz után felvették a harcot a hatalmas túlerővel szemben puskával, Molotov-koktéllal, de akár az utca kövezetével is. Utolsó leheletükig küzdöttek a magyar nemzet szuverenitásáért egy idegen nagyhatalommal és az őket kiszolgáló diktatórikus kormánnyal szemben.
Ünnepi koszorúzás
Október 22-én az 1956-os emlékmű előtt a tisztelet és hála koszorúival adóztunk emléküknek Hajdúhadházon. Csáfordi Dénes polgármester ünnepi beszédében kiemelte, milyen fontos, hogy ne feledjük ezeket a hősöket és tetteiket, hogy az utókornak is örökül hagyhassuk az 1956-os forradalom és szabadságharc dicső emlékét.
„Beszélnünk kell arról is, mit vállaltak azok a derék emberek, azok a fiatalok és ősz halántékú idősebbek, akik a megszülető gondolat után a tettek mezejére is mertek lépni 1956 októberében. Ehhez bátorság kellett. Elszántság, hazaszeretet és hatalmas bátorság. A napnál világosabb volt: fegyvert kell fogni. És aki fegyvert vesz a kezébe, az az életét fogja kockáztatni. Lesz-e egy biztonságos, élhető, békés Magyarország, ez volt a kérdés. Ezek az emberek soha nem akartak mást, mint békében, szabadságban élni az életüket. Kötelességünk emlékezni rájuk, a magyar hősökre, akik az életüket is feláldozták a szabadságért, a magyar nemzet minden tagjának a szabadságáért” – idézte fel a hősök emlékét Csáfordi Dénes polgármester beszédében. Az ünnepség a verses irodalmi mementó után a koszorúzással folytatódott, végül a magyar takarodó dallama zárta az eseményt.
