Emlékké vált történelem
Bocskai és kora – Numizmatikai kiállítás
A Déri Múzeum és magángyűjtők anyagából
Az Erdélyi fejedelemség fennállása alatt a magyar hagyomány őrzője és folytatója volt. Pénzverését a veretek rendkívül magas színvonala jellemezte, melyek verőtöveit az erdélyi ötvösök aprólékos gonddal, egyéni stílusban vésték. A magyar pénzverés fénykorában készült dukátok és tallérok ma a gyűjtemények legféltettebb darabjai.Kökényesi Zsolt azok közé a műgyűjtők közé tartozik, akik szívesen megmutatják féltve őrzött kincseiket kiállításokon a nagyközönség előtt. Mint a magyar történelem nagy alakjainak csodálója és tisztelője, nem kicsi anyagi áldozatot hozva, gyűjteményében őrzi az erdélyi fejedelmeket megörökítő éremsort. A kiállításon bemutatott emlékérmek alkotója Tóth Sándor, Szegeden élő szobrász, éremművész. A gyűjtők körében ma is népszerű fejedelmi sort a Hajdú-Bihar Megyei Éremgyűjtő Egyesület 1985-ben adta ki. A sorozat záró darabja, a II. Rákóczi Ferenc emlékére vert aranyérem, igazi ritkaságnak számít.
Az értékes magángyűjtemény darabjai közül ki kell emelnünk Hajdúhadház 2001-ben kiadott Bocskai István emlékérmeit. A Magyar Nemzeti Bank által 2005-ben kibocsátott 5000 forint névértékű Bocskai ezüst emlékérem verdefényével vonzza magára a látogató figyelmét.
Az érmek látványához jól illeszkedik a Bocskai fejedelemhez és a hajdúság letelepítéséhez kapcsolódó évfordulókra készített emlék- és levelezőlap-gyűjtemény. Az igényesen berendezett tárlóba Molnár Pál féltve őrzött darabjai kerültek elhelyezésre.
A kiállításon megelevenedik előttünk az Erdély függetlenségéért folytatott küzdelem véres krónikája. Bepillantást nyerünk a főúri pártok közötti belháború történetébe. A Déri Múzeum kincsei közül a kiállításon bemutatott tallérokon – a kor legnépszerűbb ezüst pénzein – fölvonulnak előttünk Bocskai korának ismert szereplői. E nagyméretű ezüstökről a fejedelmek díszes öltözetben, tekintélyparancsolóan néznek a látogatóra. A török sereg felett fényes győzelmet arató Báthori Zsigmond – páncélingben, kezében a fejedelmi hatalmat szimbolizáló tollas buzogánnyal – 1597-ben még sikeres hadvezérként jelenik meg a Nagybányán vert tallérján.
Bemutatásra kerültek itt az erdélyi pénzverés jellegzetes darabjai, a csegelyek is. Ezeknek a szögletes formájú pénzeknek megjelenése a pénzverés megújításával, a hengeres pénzverőgépek megjelenésével van összefüggésben. A kiállított darabok között van Brassó város tallér csegelye, melyet 1601-ben a hatalmáért küzdő Báthori Zsigmond pártfogójaként vertek. A kiállítás leghangsúlyosabb részét képezik a Bocskai István rövid uralkodósa alatt vert tallérok. Az érmeken az uralkodó hol födetlen fővel, hol kalpagban jelenik meg. Az 1605-ben verdejel nélkül vert tallérjainak hátlapjának köriratában a fejedelem jelmondata olvasható: Dulce est pro patria mori /A hazáért meghalni dicsőség/. Unikum, csupán a Déri Múzeum gyűjteményében található meg az 1606-ban készült verdejegy nélküli féltallér, melynek éremképe azonos a fejedelem hatszoros súlyban vert aranyforintjáéval. Bocskai István volt az egyedüli erdélyi fejedelem, aki a pénzeire a magyar címert is rávésette.
Az Erdélyi fejedelemség ideje alatt veretek készültek Kolozsváron, Brassóban, Gyulafehérváron, Segesváron, Besztercebányán, Nagybányán és Marosvásárhelyen. A pénzverés az erős fejedelmi hatalmat volt hivatva képviselni. Mind ez, mind a gazdag aranybányák határozták meg az erdélyi érmészet fő jellemvonásait.
A kiállított pénzek és emlékérmek a – történelmünk lenyomataiként – olyan időutazásra viszik el a látogatót, amely során újra átélheti múltunk dicsőséges napjait. Magyarságára büszkén, abban megerősödve őrzi a „Bocskai és kora” kiállítás emlékét.
Krankovics Ilona – történész, numizmatikus
