A tavasz közeledtével Hajdúhadházon is megkezdődnek a mezőgazdasági munkák, már amennyire azt a belvíz és az időjárás meg fogja engedni. Az elmúlt néhány évben, ekkora nagy mennyiségben lehullott csapadékot nem lehetett tapasztalni, utoljára talán a ’70-es években volt hasonló esőzés. Ez a természeti csapás –ahogyan az országban mindenhol – Hajdúhadházon is megnehezíti a földműveléssel foglalkozók életét.
Márföldi Mihállyal, a Bocskai Mezőgazdasági Kft igazgatójával és Takács Erzsébettel, a település falugazdászával beszélgettünk.
Milyen hatással van a tavalyi évben lehullott szokatlan csapadékmennyiség az idei év munkálataira?
A gazdáknak jelenleg minden percet ki kell használniuk arra, hogy el tudják végezni a tavaszi feladatokat. Most az őszről elmaradt és a tavaszi munkákat kell egyszerre elvégezni, hiszen az előző évben az időjárás nem tette lehetővé azt, hogy végrehajtsák azokat. Idén is ettől függ majd, hogy mennyire lesz eredményes a munkavégzés, mert ha tavasszal ismét sok eső lesz, akkor kevés idő áll majd rendelkezésre, hogy a földeken a szükséges feladatokat meg tudják csinálni. Jelenleg 20 százalék annak a földterületnek az aránya, ami bizonytalan, hogy meg lesz-e művelve, be lesz-e bevetve.
Márciusban is volt eső, ezért most még várni kell, hogy a tavaszi felmelegedéssel egy szikkadási folyamat meginduljon. Itt a döntő kérdés az, hogy idén lesz-e annyi jó idő amennyi elég lesz a munkák elvégzésére.
Csupán az időjárás okolható a kialakult helyzetért?
A kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett sajnos az elhanyagolt csatornák sem használnak ennek a helyzetnek. A vízelvezetőkkel a közelmúltban senki nem foglalkozott, iszapolni, kotorni, takarítani kellett volna ezeket rendszeresen. Miután ez az elmúlt 20 évben elmaradt, ez is súlyosbítja a mezőgazdaság helyzetét. Ezt nem ússzuk meg büntetlenül, ennek az lett az eredménye, hogy a felgyülemlett csapadék nem tud elfolyni. Sem a földet használók, sem a víztársulások nem foglalkoztak a csatornák karbantartásával. Ezt a hiányosságot egy év alatt nem lehet behozni, mert nincs hozzá elég idő és pénz a munka elvégzéséhez.
Emellett a közelmúlt aszályos időszakában sok olyan földterület is meg lett művelve, amely ezelőtt nádas vagy rét volt. Ezeknél a földterületeknél az történt, hogy a víz visszavette azt, ami egykor az övé volt. Bár a száraz időszakban nem borította víz ezeket a területeket, most ismét a víz lett az úr. Ez is fokozza a jelenlegi problémákat.
Ezek a tényezők nehezítik a földművelést, de a gazdák tisztában vannak azzal, hogy a mezőgazdaságban semmi sincs garantálva, hisz időjárás függő minden.
Takács Erzsébet, a település falugazdásza szintén hasonlóan látja a helyzetet:
Soha nem látott késésben vannak a gazdák a mezőgazdasági munkálatokban. Az őszi talajmunkák tavaly elmaradtak, és az előző gazdasági évet teljes egészében letaglózta a kedvezőtlen időjárás. Az óriási csapadékmennyiség miatt a földek minimum 20 százaléka nem lesz megművelve, sok helyen még kint van a földeken a tavalyi termény is, egy részét pedig csak késve például februárban tudták betakarítani. Ez a hatalmas csúszás többletköltségeket és anyagi veszteségeket fog jelenteni a gazdáknak. A külterületek mellett a kiskertekben is ez tapasztalható, a konyhakertek művelését is nagyban megnehezíti a magasan lévő talajvíz.
Fontos elmondani, hogy május 15-ig van lehetőségük igényelni a gazdáknak a 2011. évi területalapú támogatást, amit a falugazdász irodában tehetnek meg személyesen, vagy interneten, ügyfélkapun keresztül.
A helyzet súlyosságát fokozza a mezőgazdasági utak rossz állapota, és a csatornák elhanyagoltsága. Az elmúlt 20 évben az önkormányzati tulajdonban lévő mezőgazdasági utakat nem tartották karban.
Hajdúhadházon a bérpótló juttatás folyósítását ahhoz kötötte az önkormányzat, hogy a ház és a kert rendezett és tiszta-e. Emellett az is szerepel a jövőbeli elképzelésekben, hogy azok az emberek, akik a juttatást kapják, kötelezve legyenek arra, hogy a házhoz tartozó kert bizonyos hányadában haszonnövényt kell, hogy termeljenek, ezzel is segítve a saját megélhetésüket. Mi erről a véleménye?
Márföldi Mihály: Már régóta hangoztatom azt, hogy a probléma az emberek személetében van. Elhitték azt, hogy nem éri meg megtermelni azokat a növényeket, amelyeket megvehetnek a boltban. Elhitték, hogy a krumpli, a répa, a paradicsom, paprika csak veszteséggel termeszthetőek otthon. Ennek köszönhetően Hajdúhadházon a kertes házakban (ami a lakóépületek 99 százaléka) már szinte elvétve találunk csak konyhakertet. Ez nagy probléma, mert régen a megélhetéshez szükséges növények felét a családok megtermelték otthon a konyhakertben, ez most már kimarad. És marad a bizonytalan eredetű, silány minőségű külföldi termék. Sokszor a hulladék kategóriához tartozó, messzi országokból érkezett zöldségek és gyümölcsök kerülnek az asztalra, amelyekből hiányoznak az alapvető nyomelemek. Az így kialakult hiányos táplálékláncnak köszönhetően megszaporodtak az elsősorban tumoros és allergiás megbetegedések. Már a ’60-as években is bebizonyosodott, hogy a műtrágya használat hatására nem tudott a növény annyi nyomelemet felvenni, amely szükséges lett volna az egészség megőrzésére. Abban az időben Dr. Béres József járt itt nálunk, Hajdúhadházon, akkor volt a kifejlesztése a már azóta világhírt szerzett cseppeknek. A vizsgálatok kimutatták, hogy hiába nő a terménymennyiség a duplájára, ha a nyomelemek, vitaminok kevesebb arányban lesznek benne, hiányos táplálékláncot alkotnak.
Az önkormányzat elképzelése helyes. De ahhoz, hogy az emberek ismét sikeresen tudjanak hozzálátni a növénytermesztéshez és állattartáshoz, szükség van arra, hogy ismereteiket felfrissítsék. A mai kor embere már nem feltétlenül tudja azokat az alapvető mezőgazdasági ismereteket, amelyek szükségesek a sikeres munkához. Be kellene iktatni ismét a tantervbe és tanítani a helyes életmódot, táplálkozást, a felnőtt lakosságnak is segítséget kellene adni abban, hogy hozzáértők oktatásával újból kedvet kapjanak a kert műveléshez. Hozzáértők bevonásával lehet sikeres ez a terv, hogy a bérpótló juttatás feltételének határozzuk meg az öngondoskodást. És mindenekelőtt meg kell változtatni azt a szemléletet, hogy az emberek a boldogulásukat ne csak a köztől, az államtól várják. Mindenkinek saját magától kell lépéseket tenni afelé, hogy segítse a családja munkához jutását és a mindennapi szükségletek előteremtését. Ennek egy eszköze lehet a konyhakertben a zöldség növények termesztése.
Takács Erzsébet: Nagyon jó az elképzelés. Fontos, hogy az emberek az öngondoskodás útjára lépjenek, hisz azzal, hogy önmaguknak és családjuknak megtermelik a saját fogyasztásukra elegendő növényeket, már sok pénzt meg lehet spórolni. Úgy gondolom, hogy ez a terv elsősorban hosszútávon lesz sikeres, azért, mert az embereknek időt kell adni arra, hogy megtanulják, vagy felfrissítsék a gazdálkodással kapcsolatos ismereteiket.
Hajdúhadházon jelenleg nincs állattartási rendelet. Milyen problémákat eredményez ez?
M. M.: Mindenképpen szükség lenne a szabályozásra. Meg kellene engedni azt, hogy a család a saját ellátáshoz szükséges állatokat tarthassa. Ám emellett korlátozni kellene az állattartást a város övezetei szerint. Az együttélés írott és íratlan szabályait be kellene tartani, és tiszteletben kell tartani mindenkinek a lakókörnyezetét. Aki túl sok állatot tart, ott megjelennek az élősködők, megnő a fertőzésveszély kockázata, ezért kellene az állattartási rendeletet minél hamarabb megalkotni.
T. E.: Az állattartást Magyarországon jelenleg rengeteg külső tényező nehezíti. Ezért a személyes véleményem az, hogy mivel egyébként is lecsökkent az állattartás a településen, nem feltétlenül kellene egy merev szabályozással még jobban rontani a helyzetet. Természetesen szükséges, hogy az egészségügyi szabályokat mindenki betartsa, de nem lenne jó egy korlátozó jellegű rendelettel elvenni a hadháziak kedvét az állattartástól.
Talán a város körzetekre osztásra jó módszer lenne, és megfelelően átgondolva, szakmai irányelvek alapján kellene a rendeletet megalkotni.
Hajdúhadházon jelenleg nincs állattartási rendelet. Hosszú évekkel ezelőtt volt egy helyi szabályozás, amely megszabta az állattartás kereteit, de elavultsága és korlátozó tulajdonsága miatt hatályon kívül helyezték. Lapunk megkeresésére az egykori bizottsági tagok sem tudtak választ adni arra, hogy miért nem született meg a szabályozás az elmúlt években.
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága lapunk megkeresésére rövid tájékoztatást adott a helyi állattartási rendeletről. Jelenleg semmilyen kötelező jellegű szabályozás nincs arra vonatkozólag, hogy egy településnek kötelezően kell állattartási rendeletben szabályoznia az állattartást. Ha nincs ilyen rendelet, akkor semmiféle büntetést nem kap a település. Ám praktikus, ha van, mert a humán- és állategészségügyi szabályokat és a békés együttélés íratlan szabályait könnyebb betartani az állattartóknak, ha egy helyi szabályozás segíti őket. Panasz esetén a kivizsgálás is a rendelet adta keretekben történne, és ki lehetne zárni a szubjektív alapon született ítéleteket, ezzel elkerülve a végeláthatatlan pereket. Állattartási rendelet hiánya esetén a település jegyzője vizsgál ki minden olyan esetet, ahol panasz érkezik az állattartással kapcsolatban.
A kormányhivatal munkatársa fontosnak tartotta kiemelni, hogy a jó állattartási rendelet harmóniában van az állatvédelmi törvényekkel is, ezért mindenképpen azok figyelembe vételével kell megalkotni azt. Hajdú-Bihar megyében körülbelül 50-50 százalékban van a településeken állattartási rendelet. Fontos, hogy az, aki állatot tart, soha, semmilyen formában ne veszélyeztesse a lakókörnyezetét és az emberek és állatok egészségét, és tartsa be a harmonikus együttélés szabályait.
Tóthné Ilyés Edit
