Kisiskolás kora óta szervez, és mindig valami új dolgon töri a fejét. Így született meg a Torzsás Napok ötlete is, amely idén immár hetedik alkalommal kerül megrendezésre. A címben szereplő jelmondat köré épül Nánási Zsuzsa munkája, aki idén 40 éve dolgozik a közért.
Hogyan indult a pályafutásod?
Valójában iskolás korom óta „szervezkedek”. Ifjúsági szervezetekben is aktívan részt vettem, és már jóval a klasszikus értelemben vett munkavégzés előtt elkezdődött a szervezés az életemben. Ez a fiatalkori elfoglaltság tett engem igazi közösségi emberré. Mindig kitaláltam valami olyat, ami a környezetemet meghökkentette. Olyat, amit előtte még nem csinált más, el akartam térni mindig az átlagtól, hogy több legyen egy kicsivel a megszokottól az, amit teszek.
Végzettségem alapján igazgatásszervező és szociális munkás vagyok, ezen szakmák gyakorlása is szervezés, emellett a civilszervezeti munka is a koordinálásról szól. Sikerült összefogni a városban a civil szerveződéseket és így megalakult a Civil Kerekasztal.
Összességében elmondhatom, hogy az egész életem erről szólt, és szerencsés ember vagyok, hogy a munkám és a hobbim ugyanaz, így nagy örömet jelent nekem az elmúlt negyven év.
Ezeknek a munkáknak köszönhetően már hozzánőttél a településhez, mindenki személyesen ismer. Te hogyan viszonyulsz a városhoz?
Lokálpatrióta vagyok, attól függetlenül, hogy már nem lakom itt. Valóban sokan ismernek, ha kimegyek a piacra, órákig nem tudok szabadulni, annyi ismerőssel találkozom. Számomra nagyon fontos ez a település, hiszen nagyon sok értékes és tehetséges ember él itt. Hosszú éveken keresztül volt például hobbikiállítás a művelődési házban, és ezeken a tárlatokon is megmutatkozott a sokszínűség a színvonalas alkotásokon. Azt gondolom, hogy Hadházon nagyon sok szorgalmas ember él, akik szeretnek dolgozni, létrehozni valamit.
Akár szervezetekben, akár egyesületben dolgoztam, mindig az volt a fontos, hogy a városért tegyem. Hajdúhadházt sajnos sokszor tűntették fel rossz színben, és ez ellen is harcolok, hogy a jót és a szépet, értékeset is megmutassuk. A rossz hírünk forrására is megoldást kell találni: a mélyszegénységben élő embereknek és a romáknak is kiutat kell találniuk a halmozottan hátrányos helyzetből. Segíteni kell őket abban, hogy önmaguk és a település hasznára váljanak. Itt alapvetően nem a segélyezés lesz a megoldás, hanem a munkaszervezés. Ezzel kapcsolatban jegyző úrral közösen a debreceni Életfa Egyesülettel tárgyaltunk, hogy el tudjunk indítani egy olyan közösségfejlesztést, amiről azt gondoljuk, hogy nem csak tűzoltó jellegű megoldás lesz. Olyan segítség kell, ami hosszú távon működik. Ez a rászorulóknak és a közösségnek is közös érdeke. Ezeket a foglalkozásokat debreceni és hadházi önkéntesek végzik majd.
A településünkön működhet az önkéntesség?
Azt tapasztalom, hogy igen, a civil szerveződések munkája erre alapszik. A Torzsás Napok szervezése is az önkéntes munka eredménye, és elmondhatom, hogy minden résztvevője örömmel és lelkiismeretesen végzi a munkáját. Az utcai káposztabáboktól kezdve a torzsás fejedelem trónján át a logó tervezéséig min-mind önkéntes munka eredménye.
A Torzsás Napok már-már fogalom nemcsak a megyében, hanem az országban is. Ha meghallják az emberek, Hajdúhadházhoz társítják. Hogyan kezdődött, hogyan jött az ötlet?
Hét évvel ezelőtt volt először Torzsás Napok. A tapasztalataim alapján Hadház egy nehezen szervezhető település. Sokszor ütközhetünk ellenállásba, nehéz megmozgatni az embereket. Olyan dolgot akartam kitalálni, ami inspirálja az embereket, és abban az időszakban kezdtek a gasztrofesztiválok szerveződni az ország több pontján, és azon gondolkodtam, hogy mit lehetne a városnak kitalálni. És itt volt nekünk a káposztánk, ami jóformán egyértelmű volt, mégsem gondolt még senki erre. Az ötleteimet megosztottam a barátokkal, kollégákkal, káposztatermelőkkel, és mindenki látott benne fantáziát. Ezzel egy időben működött a Civil Pont szerveződés, ami összefogta a szervezeteket, és ennek egy zárórendezvényén vetettem fel, hogy próbáljuk meg az ötletet megvalósítani. Nagyon örültem, amikor mindenki pozitívan fogadta, és felajánlotta a segítségét, és létrejött egy szervezőcsoport is.
Egy turisztikai fejlesztéssel kapcsolatos pályázatot is megcéloztunk, ahol előírás volt a minimum három napos időtartam, így alakult ki a program vázlat. Zömében ingyenes program került bele az elején, iskolák, óvodák felajánlásából, ismerősi körből jöttek a zenekarok ingyen.
Hogyan fogadták a városban a rendezvényt?
Az önkormányzat ellenezte, rengeteg támadás ért minket az elnevezés miatt, hisz a Torzsás elnevezést gúnynévként értelmezték, és azt kaptuk, hogy ezzel lejáratjuk a várost. Az elnevezéssel csak meg akartuk különböztetni a fesztivált a többitől, eszünkben sem volt a gúnyolódás.
Úgy gondolom, hogy a lakosoknak tetszett, mert az első rendezvényen háromezren voltak, pedig az időjárás nem fogadott minket a kegyeibe. Novemberben volt, és nagyon hideg, fújt a szél, és a Torzsás utolsó napja után a hó is leesett. Ennek ellenére kiváló hangulat volt, sokan tábortüzet gyújtottak, énekeltek jóformán nem akartak az emberek hazamenni.
Ezután már az önkormányzat sem ellenkezett. Voltak többen is, akik láttak benne „lehetőséget”, és megpróbálták néhányan a szervezést is átvenni, így levédettük a civilekkel a nevet, a logót és a szervezés jogát, hogy mi szervezhessük a továbbiakban és ne tudja más akár üzleti célból learatni a babérokat.
Nem lett volna igazságos az, hogy a sok önkéntes munka kárba vész üzleti célokért cserébe.
Elmondható, hogy munkád egyik legnagyobb sikere a Torzsás Napok.
Örülök, hogy idáig eljutottunk és törekszem arra, hogy megőrizze a családias hangulatát és ne üzletiesedjen el. Mindenki, aki az országban jár-kel más rendezvényen, elviszi a szórólapokat, és reklámozza a rendezvényt, mondhatni megy a híre szájról-szájra. A családokban a más városokban lakó családtagok sokszor erre az időszakra ütemezik a hazautazást, hisz kiváló kikapcsolódás. Sokan névnapokat, születésnapokat ünnepelnek a Torzsás napokon, mert ilyenkor összegyűl a család egy közös főzésre.
Van-e olyan terved, amit még szeretnél megvalósítani?
Van egy nagy álmom: egy olyan rendezvény, ami egy igazi hadházi lakodalmat mutatna be. Valahogyan a szüret környékére lenne ideális időzíteni, és megmutatni a nagyvilágnak egy hadházi mulatozást annak minden népi hagyományával együtt. A vendégek belépőként hozhatnának tyúkot, vagy tojást is, mint a régi időkben a rokonság.
Sok olyan érték van itt, amit érdemes megmutatni a nagyvilágnak,szerintem a lakodalmas hagyományaink is ilyen.
Tóthné Ilyés Edit
