Néhány napja, 75 éves korában eltávozott az élők sorából Dr. Hadházy Jenő, a Nyíregyházi Főiskola Pszichológia Tanszékének nyugalmazott főiskolai docense, Hajdúhadház díszpolgára, hatalmas űrt hagyva városunk kulturális és tudományos életében.
Dr. Hadházy Jenő, ősi hajdú, nemesi család leszármazottjaként Hajdúhadházon élt. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán matematika – műszaki ismeretek szakos tanári oklevelet, az ELTE Bölcsészettudományi Karán pedagógiai előadó diplomát szerzett, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemen bölcsészdoktorrá avatták.
Főiskolai tanári és tudományos munkája mellett és azt követően jelentős szerepet vállalt Hajdúhadház közéletében. Értékes adományokkal gazdagította a város könyvtárát, iskola-, várostörténeti, néprajzi és borászati gyűjteményeit. Kutatta a város múltját, kereste a még fellelhető írott forrásokat és a városban egykor élt emberek, őseink életének megismeréséhez nélkülözhetetlen tárgyi emlékeket.
Szülővárosához mindig hű maradt. Szerette ezt a várost, múltjával és jelenével együtt. Hatalmas küldetéstudattal, és még nagyobb munkabírással írta a könyveket, a tudományos értekezéseket és az újságcikkeket. Ő álmodta meg és az ő szakmai irányításával valósult meg a templomban található egyház- és iskolatörténeti kiállítás, illetve a Városháza épületének pincéjében berendezett néprajzi kiállítás. Az Othello Borház szőlészeti-borászati kiállításának megteremtésében is elévülhetetlenek az érdemei.
Téli könyvtári esték, levéltári kutatások, régészeti lelőhelyek feltárásának szorgalmazása, kulturális kapcsolatok építése, Hajdúhadház értékeinek összegyűjtése, a helyi értéktár összeállítása, értékeink pontos dokumentálása, azok megyei és országos szinten történő menedzselése. Felsorolni sem tudjuk, mivel foglalkozott, mik után kutatott, milyen eredményeket ért el a várostörténeti kutatás és városunk értékeinek összegyűjtése terén.
Egy városunk nevét említő középkori oklevél az 1300-as évekből, az Előhegyi Szőlőskert működési szabályzata az 1700-as évekből, a Bocskaikerti Hegyközség alakuló rendezvényén készült fotó és a hozzá kapcsolódó újságcikk az 1800-as évek végéről. Ezeket is mind Ő találta meg, neki köszönhetjük, hogy ezek újra elérhetővé váltak.
Céljai tiszták, elképzelései mindig határozottak voltak, nehéz volt vele vitatkozni, az eredeti elképzelésétől eltántorítani pedig szinte lehetetlen. A hajdúkra jellemző kérlelhetetlen makacssággal és konok meggyőződéssel képviselte azt, amiben hitt. De ami fontos, soha nem a saját maga, hanem mindannyiunk igazáért harcolt, s átmeneti kompromisszumra a város és a városi értékek érdekében mindig kész volt.
A Radnóczi Ferenc Kertbarátkör aktív, meghatározó tagjaként a kertkultúra, a házikerti és kertségi gazdálkodás népszerűsítéséért és a hajdúhadházi zártkertek történetének feltárásáért is sokat dolgozott.
Rengeteg álma és terve volt még. Demeter templomának visszatemetett romjait szerette volna látogathatóvá tenni. A város határában húzódó Csörsz árok egy őrtoronnyal rendelkező szakaszának rekonstruálásáról is sokat beszélgettünk. A néprajzi kiállítás bővítésének megvalósításához már hozzá kezdtünk, a decemberi városnapra tervezte az ünnepélyes átadást.
A Hajdúhadház értékei című könyve szinte már elkészült, az utóbbi három év eredményeivel akarta kiegészíteni. Dr. Géczi Laci bácsival és Szőllős Lászlóval a káposztáról írt közös könyvük megjelentetése is a közeljövőben volt tervezve.
Kiállítást tervezett az egykori gyermekváros egyik épületében is.
S 2010 óta szorgalmazta, hogy városunk címerében, az oroszlán helyére kerüljön vissza a hajdúvitéz.
Az utat kijelölte számunkra. Nem lesz könnyű végig menni rajta.
dr. Hadházy Jenő hiányozni fog sokunknak. Rokonoknak, barátoknak, kedves ismerősöknek, s fájón fog hiányozni a városnak.
Amikor eszembe jut a közhelyes mondat: „Nincs pótolhatatlan ember.” – csak mosolygok.
Dehogy nincs!
Elment közülünk, és a munkássága Hajdúhadház számára pótolhatatlan.
„Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyéről másra hurczoltatik, setétséget hagy maga után. Bizonyos helyhez kell azért kapcsoltatnunk, hogy azt jótékony világítással állandóul boldogíthassuk.” – írta Kölcsey Ferenc.
Hajdúhadház számára dr. Hadházy Jenő és az Ő munkássága jelentette a fényt, mely kiteljesedni csak itt, Hajdúhadházon tudott, ahová rendelték. S ha most úgy is érezzük, hogy itt hagyott bennünket, sötétséget mégsem hagy maga után. Itt maradnak velünk gondolatai, írásai, s munkájának megannyi kézzel fogható eredménye, melyek utat mutatnak, irányt szabnak számunkra.
Kedves Jenő, Tanár Úr!
Köszönünk mindent!
Nyugodj Békében!
Csáfordi Dénes
