„… megfeszítették, meghala és eltemetteték; szálla alá poklokra; harmadnapon halottaiból feltámada, felméne mennyekbe: ül a mindenható Atya Istennek jobbján; onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat.”
Az Apostoli Hitvallás (részlet)
A húsvét a keresztények egyik legnagyobb ünnepe. A Biblia szerint Krisztus nagypénteki keresztre feszítése után, „harmadnapon” feltámadt, kereszthalálával megváltotta az emberiség bűneit. A vallásban betöltött jelentősége mellett, a feltámadás, az újjászületés, tavaszvárás ünnepe is. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Ezt jelképezi a húsvéti ünnep alkalmával megjelenő nyúl és a tojás is.
A nyúl, mint húsvéti motívum Ostara germán istennőre vezethető vissza, aki az ókorban többek között a termékenység istene is volt, az Ő egyik szent állata a nyúl. A Római Birodalom bukását követően, a germán és a keresztény hitvilág keveredéséből létrejövő európai keresztény kultúrában, a 16. századi Németországból kezdett a keresztény ünnepkör részévé válni.
Több más népszokás is megjelenik húsvéti ünnepünkön. Húsvétvasárnaphoz tartozik az ételszentelés hagyománya. A misére letakart kosarakkal mentek a hívők, benne hagyományos ünnepi ételekkel: sonkával, tojással, kaláccsal.
Húsvéthétfő a locsolkodásé, a hímes tojás ajándékozásé. A motívumok a megtisztulást, az újjászületést jelképezik. A hagyomány szerint a férfiak már reggeltől hideg vízzel locsolják a lányokat, akiktől cserébe piros tojást kapnak. A víz idővel kölnivízzé szelídült és, így maradt fenn napjainkig.
