Jegyzői tájékoztató a közterületek tisztántartásáról

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartása tekintetében pedig a használó, illetőleg – a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő (a továbbiakban együtt: használó), aki:

  • nem gondoskodik az ingatlana – beleértve az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészletet is – előtti járda, járda hiányában 1 méter széles területsáv, az ingatlanához csatlakozó járda, valamint a járda és az úttest közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, gyom- és síkosság-mentesítéséről, az elhagyott hulladék és a hó eltakarításáról, fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról, kivéve a kerékpárútként vagy gyalog- és kerékpárútként kijelölt felületeket,

      –    a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról,

  • nem gondoskodik a tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítése és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról,
  • nem gondoskodik a telekingatlanról a járda, kerékpárút és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről,
  • az ingatlanokról, az ingatlan előtti járdaszakasz fölé, járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület fölé kinyúló ágak, bokrok nyeséséről, gallyazásáról, a fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról, valamint ezen a területen lévő növények lehullott lombjának, és egyéb növényi részeinek takarításáról, összegyűjtéséről, elszállításáról/elszállíttatásáról; oly módon, hogy az érintett járdaszakasz, területsáv, illetőleg terület biztonságos közlekedésre alkalmas legyen,
  • arról, hogy az ingatlan csapadékvíz-elvezetési rendszerének használata során, a víz közterületen, közterületi építményekben kárt ne okozzon, a rendeltetésszerű használatot, az építmények állékonyságát ne akadályozza, és ne veszélyeztesse,
  • nem gondoskodik arról, hogy az épület tetőszerkezetéről az esővíz, hólé a közterületen lévő járdára ne csurogjon.
  • nem gondoskodik a közterülettel határos ingatlan épületének madárfészkelő helyei alatti burkolattal ellátott közterületnek a madarak okozta szennyeződéstől való megtisztításáról,
  • A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, az üzlet és egyéb elárusító hely, vendéglátó egység, intézmény, szolgáltató egység tulajdonosa, aki a vendéglátó egységek, intézmények, szolgáltató egységek bejárata mellett szemétgyűjtőt, csikktartót nem helyez el és azoknak a szemétszállításra rendszeresített edénybe való ürítéséről nem gondoskodik.

Az a természetes személy, aki a fentebb meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályai bármelyikét megszegi vagy megsérti kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

Az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely e rendeletben meghatározott a közösségi együttélés alapvető szabályai bármelyikét megszegi vagy megsérti, kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

A bírság kiszabásánál súlyosító körülményként kell értékelni, ha a magatartást tanúsító személyt korábban hasonló cselekmény vagy mulasztás miatt e rendelet szerinti jogkövetkezmények bármelyikével sújtották. A bírságok ismételten is kiszabhatók. Az ismételten kiszabható bírságot az előzőleg kiszabott bírság összegénél magasabb összegben kell megállapítani.

Kategória: Nincs kategorizálva | A közvetlen link.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.