A magyar nemzet méltósága és korszakalkotó legnagyobb forradalma és szabadságharca része volt annak a hatalmas, egész Európát átfogó szabadságos forradalmi hullámnak, amely a világtörténelem l848-as eseménysorait indította el.
1848. március 15. a magyar történelem egyik legjelentősebb dátuma. Ehhez a naphoz kapcsolódik az ország átlépése a feudális társadalmi rendből a polgári társadalmi rendbe, s szimbolikus értelemben a magyar nép nagy tömegeinek a jobbágyi kötöttségekből való felszabadulása, illetve a magyar állam szuverenitásának visszanyerése, amely vonulatában a magyar forradalmat különösen nagy tisztelet és szimbólum övezte. Az l848-as év januárjától hirtelen felgyorsulnak az európai és ezzel együtt a magyarországi események. Míg nálunk a pozsonyi országgyűlésben zajlanak a viták, addig Európa több részén újra az utcára kerülnek megoldatlan problémák.
Februárban csaknem egyszerre gyulladt ki a forradalom lángja Olaszországban (Palermóban), Franciaországban (Párizsban).
A párizsi fölindulás híre március l-jén érkezett Pozsonyba, ahol éppen ülésezett az országgyűlés.
Kossuth Lajos az alsóház márciusi ülésén már általános támadást intézett az abszolutizmus egész rendszere ellen.
Javaslatában jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, független NEMZETI
KORMÁNYT követelt.
Március l3-án kitör a bécsi forradalom.
Ebben az új helyzetben március l4-én Kossuth újabb föliratot szerkesztett, amelyet már a főrendiház is elfogadott és március l5-én reggel fényes küldöttség indult Kossuth vezetésével Bécsbe, hogy a feliratot elfogadtassák a császárral és a királlyal. A pesti forradalom azonban meggyorsította és lényegében új alapokra helyezte a forradalmat.
A „márciusi ifjak”, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József, Degré Alajos, Vidáts János félresöpörtek minden óvatoskodást. Március l4-én este a Pilvax kávéházban elhatározták, hogy forradalmi követeléseinek másnap utcai tüntetésekkel adnak nyomatékot.
Mikor elhagyták a Pilvax kávéházat mindösszesen tizenöten voltak, és néhány óra múlva Pest utcáin húszezres forradalmas tömeg hullámzott.
Esős, ködös szerdai na volt 1848. március 15. De tavaszi láng égett az ifjak szívében. Petőfi, Jókai és Vasvári már megfogalmazták az új polgári Magyarország megteremtésének alapprogramját, a 12 pontot Mit kíván a magyar nemzet címmel. Petőfi sebtében megírta gyújtóhangú, lángoló Nemzeti Dalát.
A jogi egyetemen már sok száz főnyi diákság csatlakozik hozzájuk, Landerer és Heckenast nyomdájában kinyomtatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt.
S mikor délben a Nemzeti Múzeum előtt húszezer ember gyűlt össze, és egyszerre kiáltották „Esküszünk, esküszünk, rabok tovább nem leszünk!”
Petőfiék szerencséjére éppen országos kirakodó vásár is volt Pesten akkor, ezrével csatlakoztak az ifjakhoz.
A vásárra feljöttek a kereskedők, termelők, kisvállalkozók, mesteremberek, parasztok. A zuhogó esőben a tömeg átvonult a hajóhídon Budára és a helytartó visszakozott és rábólintott a követelésekre.
Megnyílt Táncsics Mihály börtönajtaja és este a Nemzeti Színházban a Bánk bán előadásakor a tömeg már egy diadalmas és vértelen forradalom győzelmét ünnepelte. A márciusi pesti forradalom híre futótűzként terjed az országban. A magyar nemzetnapok alatt felnőtt nemzeti máltóságához és csaknem egy emberként állt ki. Petőfi, Kossuth és Széchenyi új magyar polgári nemzetet megteremtő programja mellett. A mindenütt fellángoló forradalmak meggyengítették a Habsburg uralmat, V. Ferdinánd császár a pesti forradalom követeléseivel megtoldva törvényesítette a Kossuth vezette országgyűlési küldöttség feliratát.
Az utolsó rendi országgyűlés lázas munkával két hét alatt lerakta az új polgári Magyarország alapjait.
A törvényeket a király április l1-én ünnepélyesen szentesítette. Megvalósult a jobbágyfelszabadítás, az úrbéres földek csorbítatlanul a volt jobbágyok tulajdonába kerültek. A kártérítést az állam vállalta.
Megszűnt a cenzúra, megszü1etett Petőfi és Jókai álma, a sajtószabadság. Az Áprilisi törvények kihirdetése után megalakult az első független, a parlamentnek felelős magyar kormány:
A miniszterelnök Batthyány Lajos gróf az ellenzéki Párt elnöke, Deák Ferenc igazságügyi miniszter, Szemere Bertalan a belügyminiszter, Báró Eötvös József vallás¬és közoktatásügy , Kossuth Lajos a pénzügyek, Klauzál Gábor földművelési és iparügyi, Mészáros Lázár huszárezredes a hadügy, Széchényi István pedig közmunkaügyek miniszterei lettek.
A forradalom első szakasza lezárult, most már konszolidálni kellett a forradalmat. Pénzre volt szükség, hadseregre. Európában példátlan volt ez a vértelen győztes forradalom és erre emlékezünk ma is büszkén, minden magyar határon innen és túl.
Városunkban, Hajdúhadházon minden esztendőben ünnepélyesen
megemlékezünk a magyar történelem e nagyszerű eseményéről.
Büszkén tesszük ezt, mert a forradalom második, szabadságharcos szakaszában a hajdúk dicsőséges szerepet vállaltak.
Az utolsó hajdúkapitány síremléke éppen városunkban van. Pély Nagy Gábor emlékét is őrizzük.
Európa nagyságát is gyarapította 1848. március l5.
Alföldi-Lakatos Gábor Hajdúhadház
